Internátusról

Cserediákprogram

,

SZERZŐ: TÓTNÉ KOVÁCS ERIKA

 

„Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.” (Jn 13,35)

 

Cserediák programunkat 2008 novemberében indí­tottuk azzal a céllal, hogy a Kecskeméti Református Internátus diákjai és a partnerintézmények ta­nulói kölcsönösen betekintést nyerjenek az őket vendégül látó, keresztyén értékrendet képviselő és annak mentén működő nevelési – és oktatási intézmények életébe.

Fontosnak éreztük, érezzük, hogy diákjaink ne csak egy-egy verseny vagy ünnepi esemény keretein belül találkozzanak, hanem megismer­hessék egymás hétköznapjait is. Évente kétszer, egy héten át lehetőségük nyíljon élményszerzésre, tapasztalatcserére, egyén- és közösségfejlődésre. Ezek az alkalmak minden esetben meghatározóak a programban résztvevő intézmények és diákok életében, hiszen az istenszeretet és az embersze­retet gyakorlásának megerősítése közös célunk.

Fiataljaink gyakran érzik az őket körülvevő impulzusok miatt, hogy a keresztyén értékek idejét-múltak. Viszont a programnak köszönhetően, ta­lálkozva hasonló szellemiségben nevelkedő társa­ikkal, belátják, hogy azok az értékek, melyek körül-veszik őket, mennyire fontosak életük vezetésében. A kortársak véleménye és példája ebben a kor­osztályban meghatározó. Azok, akik már fiatal­korukban elnyerték a hit ajándékát, középiskolás éveik tudatos megélésével segítséget nyújthatnak a hitükben ingadozó társaik keresztyén identitá­sának épülésében.

Az egy hétig tartó programsorozat alatt az internátista diákok „helyet cserélve” részt vesznek az internátus és a gimnázium életében, s eköz­ben sok-sok tapasztalattal, élménnyel és barát-ságokkal gazdagodnak. Megismerik az adott vá­ros múltját és jelenét, bekapcsolódhatnak a helyi gyülekezeti programokba.

Vendéglátói szerepkörben mi is nagy szeretettel készülünk a vendég fiatalok fogadására, és arra törekszünk, hogy olyan események részesei legye­nek, melyek építik személyiségüket és a keresztyén közösséghez tartozás tudatát. Délelőtt a Kecskeméti Református Gimnázium óráit látogatják, délután­jaikat hitéleti, kulturális és sportrendezvények (ismerkedési est, ki mit tud, irodalmi teaház, város­nézés, színház- és múzeumlátogatás, hangverseny, kirándulás, uszodalátogatás) színesítik.

A hitéleti alkalmak – reggeli áhítatok, isten­tiszteletek, internátusi bibliakörök, lelkigondozás – szintén nagy hangsúlyt kapnak ezen a héten. Hálás a szívünk, hogy vendégeink mindig nagyon jól érzik magukat, minden általunk felkínált rendezvényen, eseményen örömmel vesznek részt. Erről a csere­diák emlékkönyvünkben is említést tesznek.

Internátistáink is élményekkel gazdagon térnek vissza a partnerintézményeinkből. Az ott látotta­kat, tapasztalataikat, a jó gyakorlatokat örömmel osztják meg internátusunk egész közösségével. A szeretetteljes fogadtatás mindig hangsúlyos be­számolóikban. Ugyanakkor rendszeresen elmond­ják, hogy mindenhol jó, de legjobb otthon – ezzel is kifejezve azt a kötődést, ami már régebben kialakult bennük, de a megélt távolságnak köszönhetően ez még inkább megerősödött bennük.

A program keretében internátusunk tanulói több ízben eljutottak a miskolci Lévay József gimná­zium diákotthonába, a debreceni, a pápai, a sáros­pataki, a pécsi, a kiskunhalasi, a hódmezővásárhelyi református gimnáziumok kollégiumaiba, továbbá

Kárpátalján, Tivadarfalván a Péterfalvai Refor-mátus Líceumba, Erdélyben a nagyenyedi Beth-len Gábor Kollégiumba, illetve Felvidéken a lévai Czeglédi Péter Református Gimnáziumba.

Úgy gondolom, eddig a program minden évben elérte célját. Köszönet ezért a programot mind­végig támogató vezetőségnek, a nevelőtestület és a diákközösség tagjainak, a segítő és támogató gimnáziumi háttérnek

Hálatelt szívvel köszönjük a partnerintézmé­nyeknek, hogy kezdeményezésünket örömmel fogadták, és megosztva hitünket és reményünket együtt erősíthettük, erősíthetjük diákjainkban református hitünk értékeit és a keresztyén testvéri összetartozás érzését.

Neveld a gyermeket

a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól!

Jelentkezz hozzánk