SZERZŐ: MOLNÁR TAMÁS

 

Amióta létezik kollégium a köznevelési rendsze­rünk részeként, azóta létezik a diákok közötti hierarchikus viszony. Ennek különböző megnyil­vánulási formái vannak, így a gólyáztatás is, ami mindig is a végzős évfolyam privilégiuma volt. A Kecskeméti Református Internátus nevelőjeként fontosnak tartom, hogy – akár diákokról vagy nevelőtanárokról van szó –, emberi kapcsolata­ink kialakítására nagy hangsúlyt fektessünk, így gazdagítva egymást.

Éppen 5 éve, a 25 éves jubileumunk alkalmá­val teremtődött egy szép és egyre tartalmasabb hagyomány intézményünkben. E törekvés szerint a végzős diákok legyenek segítőtársai, kortárs ne­velői a beérkező gólyáknak. Mivel az utolsó évesek az újonnan beérkező diákokkal szemben óriási erőfölénnyel rendelkeznek tantárgyi tudásukban, szociális érzékenységükben, hitbeli látásukban, kapcsolati tőkéjükben egyaránt. Ez lehetőséget teremt arra, hogy mentoraik legyenek ifjú diák­társaiknak, felkarolva és gazdagítva őket.

A mentor, mint fogalom egyébként nem új keletű. A szó görög eredetű, Odüsszeusz barátját és tanácsadóját hívták Mentórnak. De a Bibliában is találkozhatunk több helyen mentori szereppel és tevékenységgel. Így például Mózes és Józsué utódnevelő, Illés és Elizeus bizalomra és tiszteletre épülő, Pál és Timótheus önzetlen, életre szóló kap­csolatában. És ne feledkezzünk meg Jézusról sem, aki életét adta tanítványaiért…! A Biblia után a világ különböző szakterületein is megjelent ez a foga­lom, amikor is a fiatal segítése, képzése volt a cél. A későbbi mentorok aztán követték Mentór példáját, és idősebbként, tapasztaltabbként, nagyobb tudá­súként segítették a kevésbé tapasztalt ifjabbakat abban, amiben ők már jók voltak, a tanítványok pedig fel akartak nőni az ő szintjükre.

Ebben a szellemiségben és ezzel a céllal in­dítottuk útjára diákmentor rendszerünket. Ezt színesíti az erre épülő sok program, gondolok itt a tanév eleji gólyanapra és rózsás estre, az őszi dartsbajnokságra és ki mit tud?-ra – csak hogy néhányat említsek –, amelyek egyébként nemcsak a gólyák, hanem végzős mentoraik, sőt az egész kollégiumi közösség gazdagodására is szolgálnak.

 

DIÁKMENTORÁLÁS RENDJE

Mit várunk el a végzős mentortól?

• A „gólya” bevezetése az internátus rendjébe (házirend, szokásrend);
• segítségnyújtás az internátusi közösségbe való beilleszkedésben;
• segítségnyújtás a város fontosabb helyeinek, intézményeinek megismerésében;
• példamutatás az internátusi élet minden színterén;
• a mentorált diák tanulmányi munkájának figyelemmel kísérése;
• korrepetálás végzése (szükség esetén más korrepetáló személy keresése);
• lelki segítségnyújtás (szükség esetén külső segítség szervezése);
• a mentorált szabadidős tevékenységének meg­ismerése, időnként közös szabadidő eltöltése;
• havi rendszerességgel szóbeli beszámoló a nevelőtanárnak (sikerek, nehézségek);
• a ráruházott feladatkörrel való helyes sáfárkodás.

 

Mit kaphat érte?

• plusz kimenőt;
• a (lakó)szobában való tanulási lehetőséget;
• nevelőtanári, igazgatói dicséretet;
• ozijegyet vagy pizzát a félév végén;
• jutalomkönyvet.

A mentorpárok kialakításának szempontjai:

• azonos nemű mentor és mentorált,
• nevelőtanár javaslatot tehet (szakirány, település, hobbi stb.),
• végzős diák választhat,
• szükség esetén egy mentoráltnak több mentora, vagy egy mentornak több mentoráltja is lehet.

Meddig tart a mentorálás időszaka?

• A tanév elejétől az első félév végéig.

Mit várunk a mentorált diáktól?

• Mentora iránti tiszteletet;
• őszinteséget;
• aktívan dolgozzon a jó kapcsolat kiépítésében, ápolásában;
• alázattal fogadja mentorának támogató se­gítségét, tanácsait, olykor intését.