Kedves Tanár Úr!

Nagyon jól esik, hogy gondoltak rám, én is nagyon sokat gondolok vissza a refi koleszra, az ottani barátokra, a tanárokra!
Életem egyik legjobb döntése volt annak idején, hogy átmentem a Táncsics koleszból a refi internátusába. Ez mind a tanulás, mind a közösség szempontjából igaz. Be kell vallanom, hogy sokszor hiányzik is. Még talán az esti „D kategória” is. ☺
Jelenleg a Debreceni Egyetem Szolnok Campusán tanulok, harmadéves turzimus szakos hallgató vagyok. Nagyon szeretem Szolnokot és az itteni közösséget is. Természetesen kollégista vagyok itt is, hiszen már Kecskeméten megszoktam ezt az életformát. Nem utolsó szempont, hogy a kolesz minősége is nagyon korrekt. Tagja vagyok a hallgatói önkormányzatnak, illetve a kollégiumi kulturális bizottság alelnöke vagyok immár 2. éve. A következő félévben, ha a munkámmal elégedettek lesznek továbbra is, átvehetem az elnöki posztot. Tehát a közösségi életből is rendesen kiveszem a részem. Jelenleg viszont – sajnos – otthonról tanulok az online oktatás miatt. Sikeresen zárult minden vizsgám ebben a vizsgaidőszakban is. Az egyetemi tanulmányaim mellett jelenleg nem dolgozom, de a jövő félév végén mindenképp gyakorlati helyet kell találnom, ami a turizmus területén manapság nem a legkönnyebb feladat. De azt gondolom, nincs okom panaszra.
Jelenleg szingliként élem mindennapjaim. Lassan egy éve, hogy vége lett az előző komoly kapcsolatomnak, amit nehezen zártam le magamban. Most értem el abba az állapotba, hogy tovább tudok lépni. Szóval lassan valami menyecske után kell néznem! ☺
Úgy gondolom, egy kicsit komolyodtam az internátusi évek óta. Már érzem, hogy felelős vagyok dolgokért, illetve sok mindenre megtanít az egyetemi élet is. Mégiscsak magamra vagyok utalva. Nyilván megkapok minden segítséget a szüleimtől, amiért rendkívül hálás vagyok, de úgy gondolom,
hogy egyre jobban boldogulok egyedül is.
Kb. ennyi magamról.
Még egyszer köszönöm, hogy gondoltak rám. Remélem, ha a helyzet is úgy alakul, tudunk találkozni és beszélni egymással, hiszen szép emlékek kötnek minket össze.