Chudi Levente tudósítása

Egyéni verseny

            A tavalyi bajnokság sikere után idén ismét megrendezésre került az egyéni biliárd bajnokság, azonban most egy kicsit mégis máshogy, a 9-es pool szabályai szerint. A megmérettetés főszervezője Molnár tanár úr volt, de a mérkőzések levezénylésében Kovács Ákos és jómagam is jelentős szerepet vállaltunk.

Ismertető:

            A 9-es játékot egy fehér (dákóval meglökött) és 9 golyóval játsszák. A golyókat rombusz alakban kell felállítani, és pedig oly módon, hogy az elülső golyó a tőpontra kerüljön. Mindig a legkisebb számértékű golyót kell elsőként találni. Nem kell sem a golyót, sem a lyukat bemondani. Aki az első játékot nyeri, az kezdi a másodikat stb. Az a játékos, aki közvetlenül egy szabályosan elvégzett kezdőlökés után lök, úgynevezett Push-Outot játszhat. Push-Outnál a fehér golyó érinthet célgolyót, oldalfalat, a játékos lökhet golyót, ami a lyukban marad, illetve belökheti a 9-es golyót is, amit azonban a tőpontra illetve a hosszvonalra vissza kell tenni. Azt a játékost, aki egymás után háromszor követ el háromhiba-büntetéssel járó vétséget, vesztessé kell nyilvánítani. Amikor a két hibával rendelkező játékos az asztalhoz áll, a játékvezetőnek figyelmeztetnie kell, hogy már 2 hibája van (ha nincs játékvezető, akkor az ellenfelének). A kezdéskor lyukba gurult fehér golyó a három egymás utáni hiba első hibájának számít. Az nyeri a játékot, akinek sikerül a 9-es golyót szabályszerűen lyukba lökni.

            A sorsolás előtt Molnár tanár úr összehívta a jelentkezőket és ismertette a játék szabályait, majd kezdődhetett a sorsolás. Két 3 és két 4 fős csoport született, egyenlő arányban elosztva két ágra. Ekkor már Ákossal láttuk, hogy a tavalyi döntő jó esetben megismétlődhet, azonban sajnos jóval hamarabb, hiszen ketten, két különböző csoportba, viszont egy ágra kerültünk. A mérkőzések 3 nyert Rackig tartottak.

A csoport meccsek után, következtek a negyeddöntők, ahol össze is találkoztam Ákossal. A vártnál hamarabb, hiszen, mindketten szerettük volna megnyerni a csoportunkat, azonban meglepetésre Ákos, Májer Márktól kikapott a csoportkörben, így csak másodikként jutott tovább. El is érkezett a várva várt mérkőzés, a visszavágó. A meccset én kezdtem jobban, már 2-0-ra vezettem, kezdtem elhinni, hogy meglehet a továbbjutás. A 2. játszma után, viszont megváltozott a szerencsém. Ákos kiegyenlített. Egyszerűen az összes törés pont neki kedvezett. Snooker helyzetekből az első 4 játszmában nem volt hiány, tehát jó hosszúra nyúlt a megmérettetés. Az 5. Rack nem tartott sokáig, a törés után egyszer kellett csak löknöm, hogy egy olyan helyzetet adjak Ákosnak, hogy egy vonattal szabályosan bevigye a 9-es golyót, 3-2-vel lezárva a másfél órás mérkőzést. Tanár úr volt a játékvezető, tehát végig követhette az izgalmakat. Elmondása szerint ez volt a torna legjobb meccse.

A bronzmeccset Kiss Balázs és Ákos játszotta. Ákos 3-1-re behúzta a bronzot, így végzősként egy bronzzal búcsúzva az internátusi bajnokságoktól. Remélem Balázsnak nem szegte kedvét a gólyaként elért 4. helye és jövőre is indulni fog egy jobb eredmény elérésének érdekében.

A döntőt, szintén elég gyorsan lejátszotta egymás között Révész Kolos és a már fentebb említett Márk, aki az elődöntőben ismét megverte Ákost, tehát egy tavalyi 3. hellyel és az idei jó formájával, bizakodva várhatta a döntőt. Mivel Kolos szintén idén lett internátista és refis diák, elmondható, hogy az érmekért Gólya-Végzős meccseket láthattunk. A meccset Márk magabiztosan 3-1-re megnyerte, behúzva a hőn áhított aranyat, de számára még közel sem ért véget az érmek lehetőségének sorozata, hiszen döntőzött a mentorok-mentoráltak páros darts bajnokságában és személyem oldalán a 8-as biliárd bajnokság döntőjében is részt vehetett.

Páros verseny

Már a tavalyi egyéni bajnokság során mondogattuk hárman (Nagy Sanyi, Májer Márk és én) Molnár tanár úrnak, hogy jövőre lehetne indítani egy páros bajnokságot is. Szavaink meghallgatásra találtak, hiszen a biliárdasztalunk (ami valójában egy snooker az asztal) népszerűségének köszönhetően, tanár úr meghirdette a páros bajnokságot, egyidőben az egyéni 9-essel.

Meglepetésemre igen nagy számban neveztek a diákok a megmérettetésre, hiszen összesen 12 csapat, azaz 24 internátista jelentkezett, a vándorserleg, az arany és a legelső internátusi páros biliárd bajnokság győztesei címre pályázva. A bajnokság szabályai a már tavaly jól megismert 8-as pool szabályai voltak. A bajnokságnak várható módon ismét Molnár tanár úr volt a főszervezője, de Kovács Ákos és jómagam itt is segítettük tanár úr munkáját, a mérkőzések levezetését illetően.

A sorsolást egyszerre a 9-es bajnokság sorsolásával tartottuk meg, így alakultak ki a 3 csapatos csoportok. Mint ötletadók, Sanyi, Márk és én indultunk a bajnokságon. Sanyi Lévay Dominikkal, Márk pedig velem indult a versenyen. A sorsolás után beszéltük Sanyival, hogy milyen jó lenne a döntőben találkozni egymással, mivel két külön ágra kerültünk, nem is nagyon lett volna más lehetőség a találkozásra.

A csoportmérkőzések rendben lezajlottak és a csoportok első két helyezettjei jutottak tovább. A mérkőzések igazából a „papírforma” szerint zajlottak, egy meglepetés csapattal. Az első elődöntőben a Nagy Sándor, Lévay Dominik – Bíró Noémi, Gulyás Botond párosítást követhettük figyelemmel. Sanyiék kikaptak, így lehetetlenné vált az „álmunk”, miszerint a döntőben találkozunk, de Botiék megérdemelten jutottak a döntőbe. A másik meccset mi játszottuk Márkkal, meglepetésre a Korcz Márk, Salacz Dániel párossal szemben. Azért volt ez meglepetés számunkra, mert őket lényegében sosem láttuk lent az asztálnál ezelőtt. Bevallom őszintén kissé féltünk is az ellenük való meccstől, de szerencsénkre megnyertük a mérkőzést és bejutottunk a döntőbe.

A bronzmeccset, tehát Sanyiék játszották Daniék ellen, ami igazán izgalmasra sikerült. Közvetlen az internátusi ballagás után, egyenruhában vágtak neki a fiúk a mérkőzésnek. A meccset Daniék kezdték jobban, elég nagy előnnyel nyerték meg az első játszmát, de Sanyiék egyből ki is egyenlítettek. Ezt láttuk megismétlődni a következő két Rackben is. 2-2 volt az állás a döntő játszma előtt, a majdnem leguruló fekete golyókkal és szerencsés/szerencsétlen lökésekkel megtűzdelt meccsen. Az utolsó, mindent eldöntő játszmában már csak a fekete golyó volt az asztalon, ezzel ez a Rack válva a legkiegyenlítettebbé. Egy Daniék számára szerencsétlenül kialakult szituáció után, Sanyi számára adatott meg a lehetőség, hogy elhódítsa a bronzot. Nem hibázott, így 3-2-re megnyerték a meccset.

A döntőt, Botiék ellen játszottuk. Meglepetésre rengeteg szurkolóval, többen nézték a döntőt, mint ahányan jelentkeztek a bajnokságra. Márkkal kiöltöztünk, csak, hogy meglegyen a döntő maga angolosan magasztos hangulata. A tavalyi egyéni bajnokság döntője után, az első két játszma után kissé déjà vu érzésem volt, hiszen ugyanúgy 2-0 volt az állás, csak éppen megint nem a számomra kedvező formában. Azonban természetesen nem adtuk fel, mondtam is Márknak, hogy lényegében a 3 nyert Rackig tartó meccsen az első két játszma nem is fontos, elég megnyerni az utolsó hármat. A 3. Racket behúztuk egy kis reményt adva magunknak. A 4. játszmában is mi áltunk vezetésre, amikor egy banális hiba miatt ismét lehetetlen helyzetbe hozam magunkat (magamat, csak úgy, mint egy évvel korábban). Ezt a hibát egy 15 perc eredménytelen óvatoskodás követett, amivel igazából csak közelebb tereltük a feketét, ahhoz a lyukhoz, amihez nem kellett volna. Majd ezt megunva megpróbáltam a lehetetlen, gondolva, ha összejön az igazán nagyot fog szólni. Természetesen a lehetetlen helyzet nem hazudtolta meg magát és a hibám után Botiék teljesen megérdemeltem az egész bajnokság alatt szép játékkal, 3-1-re megnyerték a bajnokságot. Innen is ismét gratulálok nekik!

Remélem jövőre is megrendezésre kerül ez az igazán izgalmasra sikerült bajnokságra és megint bejön, az, ami idén, tehát lesz egy snooker bajnokságunk is, talán már egy újabb asztalon.