Az őszi szünetet megelőző héten kis cserecsapatunk útnak indult némi késéssel, de kíváncsisággal telve, na meg az útleveleink kíséretében a kárpátaljai Tivadarfalvára, az ott élő magyar reformátusokhoz.

Kisbusszal való utazásunk már odafelé is vidáman telt, nem beszélve az ott töltött hétköznapokról. Megismerkedtünk a ,,heti” szobatársainkkal, majd az esperes úr kedves fogadtatása után mi is bemutatkoztuk az egész líceum előtt.

Első napunk már sietősen kezdődött, hiszen nem volt idő szundikálásra, máris az iskolában találtuk magunkat. Tanrendszerük nagyon eltér a miénktől. Egy 3-as osztályzatnak nem örülnek annyira, mint néha mi, mert ott az egyenlő a bukással. Az ukrán nyelvórák voltak számunkra a legérdekesebbek bár nem értettük, élmény volt hallgatni. 

A hét folyamán ellátogattunk a helyi képtárba, a tiszaháti falumúzeumba, Vidámparkba. Beregszászban piacoztunk, megtudtuk, mit érdemes venni, és mit nem. A kaszonyai termálfürdőben igazi luxus élményben volt részünk.

Akli-hegyet biciklivel hódítottuk meg. Bár az időjárás és a kátyús utak nem kedveztek nekünk, célunkat elértük. A helyi ifjúsági táborban megálltunk egy nagyobb pihenőre, majd a csodálatos táj látványától megújulva indultunk vissza a líceumba, ahol egy 1956. október 23 - i műsort tekinthettünk meg a diákok előadásában. Ezt követően templomi istentiszteleten vettünk részt, melyen mi, a kecskeméti diákok és Vincze Árpád tanár úr szolgált. A több mint 10 km-es kerékpározás és sűrű program sem tántorított el minket az esti röplabdamérkőzésektől.

Utolsó napunkon nagyobb útra indultunk: egészen a Vereckei-hágóig merészkedtünk, megtekintettük a Munkácsi-várat, a Beregszász-szentmiklósi kastélyt, majd egy szanatóriumi parkban ebédeltünk. A nevezetességek mellett a Kárpátaljai-táj az, ami igazán elbűvölt minket. Visszaérkezésünkkor a diákok megható énekkel búcsúztattak minket, majd mi is köszönetet mondtunk a felejthetetlen hétért.

Nehéz volt a búcsúzás a határon túli magyar refisektől.

Végül, pár dolgot érdemes megfogadnod, mielőtt átléped az ukrán’’határt’’:

- időben ellenőrizd, érvényes-e az útleveled,

-  nem minden étel rossz, aminek a neve furcsa, lásd: grecska,

-  a piacon alkudni tudni kell,

-  ne vigyél magaddal semmi piperét, ékszert, ha a tivadarfalvi líceumba indulsz, - ne röhögj a határőr arcába,

-  és végül, ami legfontosabb költsd el a megmaradt grivnádat édességre!!

Köszönetet mondunk Pálné Lencsés Szilviának, internátusunk igazgatónőjének, Vincze Árpád tanár úrnak, aki egész héten fáradhatatlanul velünk volt és iskolánknak, hogy lehetőséget biztosított a cserediák programon való részvételre.

Akik a határon túlra utaztak:

Tóth Renáta  10.b

Kiss Erzsébet  10.a

Ország Lilla 10.e 

Ambruska Tamás  10.a

Döbrentei Kamilla 11.c 

Berencsi Henrietta 12.a

Jákob Márk 12.d

Gonda Viktória 12.d

Galéria megtekintése