Lakatos Márton írása

Szabó Boglárka készítette az Adventi naptár grafikáját.

A karácsonyhoz közeledve az internátus is elkezdi az ünnepi készülődést.

Nem is tudom, hogy egy jó vagy rossz hírrel kezdjem ezt az írást, ugyanis három hónappal a megérkezésük után végre a gólyák is megtapasztalhatják, hogy milyen az, amikor az eddigi vért izzasztó tanulás után megkapják méltó jutalmukat (vagy éppen nem), a kategóriájukat, mely a negyedéves értékelés során derül ki.

A december már csak ez az egyetlen dolog miatt is érdekes lehetne, de szerencsére nem állunk meg ennyinél. Ebben a hónapban a karácsonyra hangolódva a DÖK elkészíti számunkra az Adventi Kalendáriumot, ami tele van csupa jósággal. Kezdésnek az egyik legnagyobb esemény, amely minden évben bekövetkezik, legalábbis a fiú szint számára, az nem más, mint a habparti. Ez az egyetlen olyan esemény, amivel kapcsolatban a kedves olvasó se szeretne többet megtudni annál, minthogy egy remek stresszlevezetés, móka és kikapcsolódás. Tisztára, mint egy vidámpark, csak ide a családot azért nem vinném magammal. Igaz, hogy ez nem is része hivatalosan a naptárnak, de mindig találunk rá valami módot, hogy megcsináljuk, és remélem, ez idén se lesz másként.

Na, de most már rátérve a kalendárium hivatalos elemeire, folytassuk a sort egy olyannal, ami a lányok számára is élvezetes lesz, ami pedig nem más, mint a Mikulás est. Ilyenkor az összes diák összeül a díszteremben, ahova eljön a szigorúan igazi Mikulás és elmondja, a jókat és rosszakat az itt élő diákokról. Szerencsére azért sok szó nem esik a rosszakról, és a lényeg az, hogy mindenki kap egy kis ajándékot. Amennyiben helyesek az információim, amiket kaptam, idén hoz néhány manót is, akik egy programmal készülnek a gyerekeknek.

Ezeken kívül lesz még vásár- és szauna/termállátogatás, az első az mindig jó, hiszen ki ne élvezné a feldíszített főtéren való teázásokat a barátaival; az utóbbiról viszont nem tudok írni, mert eddig minden évben elfelejtettem fürdőnadrágot csomagolni.

És meglesz a minden évben nagy sikert arató korcsolyázás, ami még egy lehetőség arra, hogy a szilenciumról lógjunk, tehát mondhatni kötelezően ajánlott program. Ráadásul az eseményt a fiúszint legjobb éjjeli nevelője szervezi, szóval már rossz nem lehet.

Végül, de nem utolsó sorban az idei év nagy újítása a jótékonysági tombola est, ahol filléres tombolajegyekért remek ajándékokat és jobbnál jobb díjakat lehet nyerni. Egyelőre sok mindent nem tudunk a díjakról, de egyet már beharangoztak, ami nem más, mint egy öreg diákunk, Vessző Máté Attila felajánlása, hogy a szerencsés nyertest egy „élmény agyaggalamb-lövészetre” viszi. Szóval innentől kezdve nemcsak az otthon kapott ajándékokat lehet várni a tél beköszöntével.

Még ódákat lehetne zengeni a többi programról is, de hát az alkotói kreativitás véges. Ráadásul már nekem is elfáradt a szemem az olvasástól úgy, hogy ezt én írtam. Így zárásképp annyit tudok még hozzáfűzni, hogyha a kedves olvasók ideje engedi, mondjanak egy imát a habparti elesettjeiért.