Erdősi Botond írás

Utassy Zsombor plakátja

Az egyik legrégebbre visszanyúló esemény a kollégium történetében a Rózsás est, amelynek keretein belül a gólyák közelebb kerülhetnek a végzős társaikhoz, akik segítik számukra a beilleszkedést. A végzősök, minden bizonnyal azóta, hogy őket valaki kiválasztotta még az első évükben, várják, hogy ők ugyanezt megtehessék, így alakulnak ki a gólya–végzős párok.

Viszont mi is az a Rózsaest vagy Rózsás est? – kérdezik a gólyák. Minden gólyafiú mellé sorsolva van egy végzős lány, és ez így fordítva is. Egy verset kell az illetőnek írni és előadni: a fiúknak egy rózsa, a lányoknak pedig egy tálca sütemény kíséretében. Így már az első héten elkezdődött a kiszemelt szobatársainak, barátainak kifaggatása, hogy mit lehet tudni a másikról, és miről szóljon a vers.

Nagyjából két héttel később elérkezett a szóban forgó est. Már minden végzős izgatottan várta, hogy kitől és milyen verset, rózsát vagy desszertet kap. Voltak, akik humorosan, mély hangvétellel vagy komolyan mondták el a verset, ezért nagyon szórakoztató volt úgy nézni, hogy pár éve még én térdeltem a mikrofon előtt.

Viszont akármilyen formában lettek előadva, mindenki büszke lehet magára, mert ki lett hozva a legtöbb a feladatból, és mindenki egy fergeteges estét hagyhat a háta mögött. Ha egyet biztosra állíthatok, az az, hogy Rózsás est jövőre is lesz, és ha így folytatjuk, az azt követő években is!